| ||||||
Aki a Balaton felé veszi az irányt, térjen le a főútról, és kanyarodjon a Balaton-felvidék aprócska települései felé, ahol nemcsak a történelem kel éltre, de pazar látnivalók, kedves emberek és páratlan béke fogadja a látogatót. Dörgicse pont egy ilyen falu.
Pár éve nem hagyott békén a gondolat, úgy éreztem, meg kell ajándékoznom magam valami felejthetetlen, kivételes, mesés élménnyel, csak mert megérdemlem. Mivel lelkemben a kerékpározás és a franciavonzalom a legerősebb, összekötöttem a kettőt, és annyi pluszmunkát vállaltam, hogy összejött a pénz egy szervezett, tíznapos dél-franciaországi kerékpárútra, amely levendulaföldek, szőlőbirtokok, bájos kis települések között vitt keresztül – pontosabban vitt volna, mert napokon belül kézhez kaptam a közös képviselő levelét, amelyben felszólított, hogy fizessem be az egyéves közösköltség-elmaradásomat. Ezzel a lendülettel nemcsak a provance-i utamnak lőttek, de a nyaralásomnak is, pénzem ugyanis nem sok maradt. Amivel nem számoltam: egyik barátnőm nem tudta tétlenül szemlélni a melankóliámat, és felajánlotta tapolcai lakásának kisszobáját, egyik kerékpárját és egy precízen megtervezett túraútvonalat, amely a Balaton-felvidék mesés települései, rejtett szépségei között kanyargott. Kaptam levendulaföldet, borászatot, szőlőtőkéket, felejthetetlen ízeket, embereket. Ekkor jártam életemben először Dörgicsén, amin azóta sem tudok legalább egy rövid megálló nélkül keresztülhajtani.
Pár éve nem hagyott békén a gondolat, úgy éreztem, meg kell ajándékoznom magam valami felejthetetlen, kivételes, mesés élménnyel, csak mert megérdemlem. Mivel lelkemben a kerékpározás és a franciavonzalom a legerősebb, összekötöttem a kettőt, és annyi pluszmunkát vállaltam, hogy összejött a pénz egy szervezett, tíznapos dél-franciaországi kerékpárútra, amely levendulaföldek, szőlőbirtokok, bájos kis települések között vitt keresztül – pontosabban vitt volna, mert napokon belül kézhez kaptam a közös képviselő levelét, amelyben felszólított, hogy fizessem be az egyéves közösköltség-elmaradásomat. Ezzel a lendülettel nemcsak a provance-i utamnak lőttek, de a nyaralásomnak is, pénzem ugyanis nem sok maradt. Amivel nem számoltam: egyik barátnőm nem tudta tétlenül szemlélni a melankóliámat, és felajánlotta tapolcai lakásának kisszobáját, egyik kerékpárját és egy precízen megtervezett túraútvonalat, amely a Balaton-felvidék mesés települései, rejtett szépségei között kanyargott. Kaptam levendulaföldet, borászatot, szőlőtőkéket, felejthetetlen ízeket, embereket. Ekkor jártam életemben először Dörgicsén, amin azóta sem tudok legalább egy rövid megálló nélkül keresztülhajtani.
